Miért érdekes ez a szabadalom?

Magyar fejlesztés a vérnyomásmérés pontosságának növelésére

Az 1980-as évek elején a Medicor Művek mérnökei olyan találmányt dolgoztak ki, amely a vértelen vérnyomásmérés pontosságát és gyorsaságát kívánta javítani. A szabadalmat dr. Juhász András gépészmérnök és Kovács Attila villamos üzemmérnök jegyezte. A bejelentés 1981-ben történt, a szabadalom pedig HU 184480 számon jelent meg.

Mi volt a probléma?

A hagyományos mandzsettás vérnyomásmérés során a mandzsetta nyomása folyamatosan változik. Emiatt a systolés és diastolés nyomás meghatározása nem pontosan a valódi vérnyomásértékeknél történik, hanem azok környezetében. Ez minden mérésnél bizonyos hibát okoz.

A magyar mérnökök felismerése

A feltalálók kimutatták, hogy a mérési hiba nagysága kapcsolatban áll:

• a pulzusszámmal,
• a mandzsetta nyomásváltozásának sebességével.

Erre alapozva olyan korrekciós eljárást dolgoztak ki, amely matematikailag korrigálja a kapott eredményeket.

A találmány lényege

A rendszer meghatározza azt a nyomáskülönbséget, amelyet a mandzsetta egy szívciklus alatt létrehoz. Ennek felét korrekciós tényezőként használja fel:

• a systolés érték növelésére,
• a diastolés érték csökkentésére.

Ennek eredményeként a mérési hiba a legrosszabb esetben is a korábbi érték felére csökkenthető.

Miért jelentős ma is?

Bár a modern digitális vérnyomásmérők már fejlett elektronikát és mikroprocesszorokat használnak, a mérési hibák algoritmikus korrekciójának gondolata ma is alapvető fontosságú. A HU184480 szabadalom jól mutatja, hogy a magyar mérnökök már több mint negyven évvel ezelőtt foglalkoztak azokkal a problémákkal, amelyek a mai intelligens mérőeszközök fejlesztésének is részét képezik.

Ez nem egy „új vérnyomásmérő” szabadalom, hanem egy korai mérési algoritmus-szabadalom.

Az 1981-es bejelentési évhez képest ez kifejezetten előremutató gondolkodás volt, hiszen ma az orvostechnikai eszközök pontosságának jelentős része már nem a szenzorokon, hanem a szoftveres korrekciókon múlik.

SZTNH_SzabadalmiLeirasok_184480-1711787193__pages1-10

HU184480B – Közérthető kivonat

Mi volt a probléma?

A hagyományos vérnyomásmérésnél a mandzsetta nyomása folyamatosan változik.

Miközben a készülék próbálja meghatározni:

• a systolés (felső) vérnyomást,
• a diastolés (alsó) vérnyomást,

a mandzsetta nyomása közben már nem ugyanaz, mint egy szívdobbanással korábban.

Ez mérési pontatlanságot okozhat.

Mit fedeztek fel a feltalálók?

Dr. Juhász András és Kovács Attila felismerte, hogy a mérési hiba nagysága kiszámítható.

A hiba attól függ:

• milyen gyorsan változik a mandzsetta nyomása,
• milyen gyorsan ver a szív.

Mi a találmány lényege?

A készülék meghatározza:

• mennyit változik a mandzsetta nyomása egy szívciklus alatt.

Ebből kiszámít egy korrekciós értéket.

Ezzel:

• a systolés értéket korrigálja felfelé,
• a diastolés értéket korrigálja lefelé.

Így a kapott vérnyomás közelebb kerül a valós értékhez.

Mi volt az előnye?

A szabadalom szerint:

• pontosabb vérnyomásmérés érhető el,
• gyorsabb mérés válik lehetővé,
• a mérési hiba jelentősen csökkenthető.

Miért volt ez fontos 1981-ben?

A korabeli vérnyomásmérők elektronikája még jóval egyszerűbb volt, mint a mai készülékeké.

A feltalálók nem egy új mandzsettát vagy új érzékelőt alkottak, hanem egy olyan módszert, amely matematikai korrekcióval javította a mérés pontosságát.

Ez akkoriban kifejezetten korszerű mérnöki megközelítésnek számított.